Kedves Olvasók! :) Ha bárkinek bármilyen személyes élménye kapcsolódik az olvasott,
látott házakhoz, kérem jelentkezzen a lasdbudapestet@gmail.com címen! Köszönöm! - Vero :)

2016. december 9., péntek

A nyár emlékére

Emlékezz!

Hangulatképek

Nagyon hideg van kint. :( Meleg szobában, teát kortyolgatva jól esik ilyenkor elmerülni kicsit a régi képekben, a nyári vidám hangulatban. Gondoltam, hozok egy kis melegséget, vidámságot és színt nektek ezekkel a képekkel. :)

Budapesti Corvinus Egyetem

Budai Vár - déli kapu

Szemlőhegy utca 16. 

Állatkert

Akácfa utca 37-39



Andrássy út 5. 

Damjanich utca 32. 

Bajza utca 57. 

Barabás villa
Mikszáth Kálmán tér egyik épületének belső látképe


Szentkirályi utca
Tárnok utca
Hunfalvy utca 3. 

Báthory utca

Bródy S. utca 6


Batthyány tér környéke - Fő utca

Batthyány tér környéke - Fő utca

Batthyány tér környéke - Fő utca


Szilágyi Dezső tér

Toldy Ferenc Gimnázium

Nyúl utca
Pasarét



2016. november 17., csütörtök

Boldog 143. születésnapot Budapest!

Az Új Városháza


Mint minden évben, most sem feledkezem meg szeretett városomról. Idén, november 17-én a 143. születésnapját ünnepli éppen, bár legszívesebben azt mondanám, amit József Attila: 
Nem azt ünneplem, mióta, hanem azt, hogy megszülettél”! :)


Kezdjük rögtön egy köszöntővel, mely a Vasárnapi Újság 1892. 41. számában, mégpedig október havának második napján jelent meg, és a 143 évvel ezelőtti történtekről így számol be:
Hazánk mai fővárosát Budapest névvel az 1872. évi 36-ik törvényczikk alkotta meg, egy törvényhatósággá egyesítvén Pest és Buda szabad királyi városokat, Ó-Buda koronái mezővárost és a Margitszigetet, mely két utóbbi az egyesítés idejéig Pest-Pilis és Solt megyéhez tartozott. Ezt a mintegy 36,000 katasztrális holdnyi kül- és belterületet magában foglaló összességet már maga a természet is úgy rakta egymás mellé, hogy egybeforradásuk még külön törvényhozási intézkedések nélkül, pusztán a helyzet kényszerűségénél fogva is, mindenesetre elébb-utóbb bekövetkezett volna, mert a már évtizedek óta erősen fejlődő Pest város a mellette fekvő apróbb testvéreket magához vonzotta kereskedelmével és iparával, Budát gyámsága alatt tartotta, társas életével a Margitszigetet egészen lefoglalta, s Ó-Budát annyira elszigetelte, hogy ez sok tekintetben már régóta nevezetessé vált gyártelepei mellett sem birta mező­ városi jellegét levetkőzni.
Ezen négy alkatrész külön-külön közigazgatása végre 1873 őszén, a mikor a törvényben már egy évvel előbb kimondott egyesítés tényleg is végbement, megszűnvén új, egységes igazgatásnak adván helyet, fő- és székvárosunk fejlődésének voltaképi kezdetéül az egyesítés ezen tényét kell tekintenünk.”  

Steindl féle Új Városháza homlokzata


Ezúttal abba a házba kukkantunk be, mely „megszületése” után első igazi otthonául szolgált, illetve meghívatjuk magunkat egy olyan „zsúrba”, ahol a vendégek kapnak ajándékot, ami nem más, mint a gótika csipkés szépsége. 


Réges-régen, mikor még Pest magányosan intézte városügyeit, otthona még az a Városháza volt, mely a belvárosi templom mögötti régi városközpont domináns elemének számított. Noha méreteit, díszeit az igények évről-évre átszabták, a tornyos épület napjai meg voltak számlálva. Széll Kálmán 1900-ban rendeletbe fogalmazta meg bontását, hiszen az újonnan épülő Erzsébet híd pesti kanyarulatának sodrása bizony elsöpörte volna. Így hát, minden jel arra mutatott, hogy ez az áthidaló megoldás is egyre szorosabbá fűzi majd a két városrész viszonyát. Természetesen az előrelátó honatyák időben gondoskodtak a fiatalok összeköltözéséről, az immáron egyesült városrész lakhatásáról.

Régi Városháza _ Eskü téri piac., 1877

Erre a célra már ki is néztek a mai Váci utcában egy telket, melyen korábban sörház, majd városi fenyítő törvényszék állt. Az 1860-as évek után, az ódon, zöldeskékre mázolt földszintes ház helyére az újonnan felépíteni kívánt törvényszéki épületből, tulajdonosváltástól tartva egy kis furfanggal, némi átnevezéssel és funkcióját tekintve kisebb átalakításokkal végül városháza lett – számol be róla a Vasárnapi Újság.






Az új lakhely terveit Steindl Imre rajzolta meg, mégpedig a szívének oly kedves neogótikus stílusban. Ám az akkori városvezetés a kor divatjának megfelelően mégis inkább reneszánsz stílusú palotát kívánta itt látni, ezért Steindl még az építkezés alatt, folyamatosan volt kénytelen áttervezni az épület külső és belső díszeit, megjelenését. A hosszú munkálatok után 1875-re készült el a nyerstégla homlokzatú kő- és terrakotta épület. Az első ülést 1875. március 1-én tartották a házban, mely az Új Városháza nevet kapta - hiszen elődje, a kis tornyos még pár évig állt az egykori Eskü téren.










Kicsit sajnálom, hogy a ház a szűkös Váci utcában kapott helyet, mert így nem érvényesül annyira díszes homlokzata. Szimmetrikus elrendezésében egy-egy díszes kétszárnyú ajtó látható, mely közül többnyire a jobb oldalit használják. Belépve tágas előtérbe érünk, majd egyik ámulatból a másikba csöppenünk az öntöttvas szerkezetes lépcsőház látványától. Szerencsére több olyan belvárosi bérház is megmaradt, mely kecses öntöttvas oszlopokon hordja terheit, ám mégis úgy vélem, ez a lépcsőház lett mind’ közül a leggazdagabb! Ehhez már csak hab a tortán, hogy a közgyűlési termet Lotz Károly falfestményei díszítik. 








Sok szépséget rejt ezt a város, de úgy érzem, joggal kapta meg Steindl Imrétől lakhelyéül éppen Budapest az egyik legszebb épületet! - ha már az Országházat másnak szánta... ;)



Isten éltesse Budapestet, sokunk örömére, még nagyon sokáig! 


Forrás:
Helyszínbejárás 2013.
Budapest Enciklopédia (Corvina Kiadó – 1970).