Kedves Olvasók! :) Ha bárkinek bármilyen személyes élménye kapcsolódik az olvasott,
látott házakhoz, kérem jelentkezzen a lasdbudapestet@gmail.com címen! Köszönöm! - Vero :)

2012. március 27., kedd

Régi zugligeti 58-as végállomás

Pusztuló szépség

Tavaszi kirándulás Zugligetbe


 
1868-at írtunk, amikor a pihenni, kirándulni vágyó városi tömeg lóvasúttal látogatott a Budai-hegyekbe, Zugligetbe. Akkoriban még nem számok, hanem színes zászlók jelölték a járatokat, így a zugligeti lóvasút sárga zászlót kapott. A forgalom, már az első napon óriási; 1496 fő volt!

Később a lovas közlekedést felváltotta az első villamos, ami 1896. szeptember 15-én indult és érkezett a svájci stílusban épült gyönyörű fűrészelt fa berakásos végállomás, a Zugligeti út 64. épületéhez. A ház két beépített végét középen egy csarnokszerű nyitott várótér kötötte össze. A villamosok az épületet megkerülve fordultak vissza.

 
A meredek vonalon egy szerelvény, fékhibája miatt lerobogott a hegyoldalról ezzel komoly balesetet okozva. Ekkor helyezték át a végállomást a mai Libegőn túli, egyenesebb szakaszra. Az új végállomás épülete szintén svájci stílusú pavilon lett. A 70-es években megnyílt Libegőhöz az új vonalról a végállomás előtt kellett leszállni.

A régi végállomás új funkciót kapott; posta, távirda és telefonhivatal működött az akkor már beépített nyitott csarnokrészben. Ezeket később szolgálati lakásokká alakították. Gyermekkorom szép emlékeként még jártam is az átépített házban, mikor helytörténeti interjúkat készítettünk. A kedves házigazdák egy nagy tál eper mellett lelkesen meséltek :)


A zugligeti villamos több számot is kapott az évek alatt; volt 43-as, 81-es, 47-es és végül 58-as. A helyiek nagy bánatára 109 év után végül 1977. január 17-én zakatolt utoljára villamos a Zugligetben. A környéken ma a 291-es busz jár.

Forrás: 

2012. március 20., kedd

Gerbeaud cukrászda

Tudtad?

Mignontól a Konyakmeggyig


Kugler Henrik 1858-ban alapította meg cukrászatát a mai József nádor-téren, ahol Pesten először itt lehetett az üzlet előtti asztaloknál fogyasztani a fagylaltot! 1870-ben a Gizella térre - Vörösmarty tér - költözött a cukrászda, az akkori város közepébe.

Nevéhez fűződik a mignon meghonosítása, amit a pestiek sokáig kuglernek hívtak. Az aprócska sütemény piskótából, krém töltelékkel, kocka vagy kupola alakban készült, és elsőként itt; kis papírtálcákra helyezték.


Kugler, párizsi tartózkodása során ismerte meg Gerbeaud Emilt – akinek utóda nem lévén, átadta az üzletet. A genfi születésű cukrászzseni Magyarországra költözött, és Kuglerrel együtt a Gizella téren üzemeltették kávéházukat. Az alagsorban csokoládégyár is működött.

Gerbeaud lelkes kísérletezésének köszönhető a csokoládéval bevont drazsé, a macskanyelv és a konyakmeggy. A cukrász saját tervezésű, jellegzetes, művészi dobozokban árusította változatos termékeit.

A cukrászda a mai hangulatát az 1910-es felújítás során kapta; a nemes faanyagok, a márvány asztalok (az eredetit Gerbeaud hozatta a párizsi világkiállításról), a díszes üvegcsillárok a stukkók a régmúlt pompáját idézik a látogatók számára.
Jó étvágyat!



Forrás:




Kugler Henrik


Kugler Henrik cukrászata a József nádor téren


Az épület később a csődbe ment Postabank Rt. háza lett
 

Gerbeaud a Gizella téren 1890 körül


Gerbeaud bútora régen

Gerbeaud Emil és felesége


Korabeli cukrász eszközök


Díszdoboz

Gerbeaud a márványasztalokkal


Díszes kiszolgálópult
 

Gerbeaud sütemények

2012. március 13., kedd

Astoria aluljáró

Tudtad?

Budapest első aluljárója


A 18. sz. végéig a mai Kiskörút vonalán húzódott az egykori városfal. A település egyik kijárata, a Hatvani kapu a mai Astoriánál állt. Az aluljáró építésénél előkerült a hajdani rondella (körbástya) alapfala is, ahogy ezt az emléktábla is hirdeti.

A megnövekedett forgalomról 1910-ben a Pesti Napló így számol be: "Ezen a helyen akkora a veszedelem, hogy nem lehet segíteni rajta azzal, hogy lovas rendőrt állítunk, mert az tehetetlen a sok villamossal, kocsival, biciklivel, automobillal meg gyalogjáróval szemben.”


Az építés alatt a forgalom a Zagyváról idehozott hídszerkezeten bonyolódott. Az 1963. november 30-i Esti Hírlap adta közzé, hogy átadták a főváros első aluljáróját az Astoriánál, ahová egyébként eredetileg nem szántak metrómegállót. Tervezéskor, a számítások szerint a kereszteződés gyalogos átjárása a korábbi 4 perc helyett 115 másodpercre csökken, ami jobban tehermentesíti a csomópontot. Kezdetben még 12 lépcsősor nyílt a felszínre. Mára kettő, a Rákóczi úti villamosközlekedéssel megszűnt.


Az akkor modern stílusú átjáró padlóburkolata fekete-fehér aszfalt volt, oldalfala sóskúti mészkő. A világítást az álmennyezetbe süllyesztett fénycsövek adták, mely 1964-re átépítésre szorult. Felette ugyanis a villamos-pályák állandó rezgése meglazította a mennyezetet, ami már nem tudta tartani a csöveket. Ekkor kerültek a világítótestek az oszlopokra, ami máig érdekes, egyedülálló képet kölcsönöz az aluljárónak.




Forrás:


A Hatvani Rondella emléktáblája az aluljáróban



Astoria az 1930-as években


Építkezés az Astoria Hotel előtt



Forgalom a Zagyva hídján


Astoria_aluljáró alaprajza


1963. Az eredeti lámpákkal


A meglazult álmennyezet_karikatúra



Az első aluljáró új lámpákkal


Kereszteződés esti fényei

2012. március 6., kedd

Várkert Kioszk

Tudtad?

Szivattyúházból kaszinó



A Duna-part budai oldalán, a Lánchíd és az Erzsébet híd közötti szakaszon a Várkert Bazár lezárásaként látható az Ybl Miklós tervei alapján megépült Várkert Kioszk.
  
Az eklektikus épület a királyi palota vízellátásának gépházaként funkcionált. A víz a Dunából egy ciszternarendszerbe ömlött, ahol kavicsréteg szűrte meg. A tiszta vizet két szivattyú segítségével juttatták fel a Várba. Pár éve, csatornaépítés során találták meg a majd’ száz éve érintetlen, hat teremből álló - max. 10x15 m alapterületű, 4 m belmagasságú - ciszternarendszert, ahol másfél méteres kavicsréteg volt. Az épülettől északra a folyó felé egy vízgyűjtő alagút húzódik, amelynek valamennyi teremmel kapcsolata van.


A kioszk loggiás bejáratánál kávéház volt. A déli részen korábban a boltíves terem, a vízmű géptermének adott otthont, mely felett a gépész lakása volt. A gőzkazánok kéményét a középen emelkedő tornyos építmény ölelve rejti magába.
Az 1881-től megépült új vízmű felváltotta a régi szivattyúház működését, így azt kávéházzá, majd Zenepavilonná alakították. Buda ostroma alatt komoly sérüléseket szenvedett. A hosszú pusztulás az 1992-es rekonstrukcióval ért véget. A Várkert Kaszinó 2007-ig működött benne, ma üresen áll. 



Forrás: 


Hosszú utca_Duna-part_Várkert Kioszk


Sgraffito