Kedves Olvasók! :) Ha bárkinek bármilyen személyes élménye kapcsolódik az olvasott,
látott házakhoz, kérem jelentkezzen a lasdbudapestet@gmail.com címen! Köszönöm! - Vero :)

2012. augusztus 28., kedd

Napraforgó utca

Fedezd fel!

Szabadtéri építészeti kiállítás


Az első világháborút követő időkben egyre nagyobb igény mutatkozott tömeges és új típusú építészetre. A Bauhaus eszme új módszert kínált; formavilága és anyaghasználata a rendeltetés követelményeihez igazodott. Bentről kifelé építkezett, így a funkció határozta meg az arányrendszert és a formavilágot. A korábbi stílusoktól eltérően nem volt hangsúlyos főhomlokzat; a leegyszerűsített formák az épület miden oldalát kiemelték. A Napraforgó utcai kísérleti lakótelep a magyar Bauhaus egyik kiemelkedő emléke.


Az 1920-as években a korszerű és a modern fogalmak értelmezése kapcsán merült fel a Magyar Mérnök- és Építészegylet városrendezési gyűlésén egy olyan mintatelep létesítése, mely alkalmat nyújtott a megvalósulásra.

Ennék helyét Pasaréten, az Ördögárok melletti beépítetlen szakaszon jelölték ki. Az egy utcából álló, 1931-ben épült 22 családi ház tervezői között a modernebb szellemben dolgozó építészek mellett, részt vettek a neo stílusok képviselőinek idősebb alkotói is.


A modernitás bemutatására az élet minden igényét kielégítő, egészséges, praktikus, könnyen fenntartható lakóházakat létesítettek az alsó középosztály számára. A Napraforgó utca elnevezése is szimbolikus, hiszen az ablakok kialakításakor hangsúlyt fektettek rá, hogy minél naposabbak, világosabbak és élhetőbbek legyenek ezek a házak.

Az utca közepén a folyópartnál, egy beépítetlen telken kellemes terecske várja padokkal a kirándulókat. Egy nagy kocka emlékkövön pedig olvasható az utca története és a házak tervezői is.


Forrás:

 




Pasaréti út és a Zuhatag sor között


             Indulás az utca elejéről, házszámok nélkül, középen a térrel




















2012. augusztus 21., kedd

A Pesti Vigadó

Nézz fel, és láss!

Víg pestiek


1870-ben a Duna-parti promenádon Hangl Márkus kávéházat nyitott. Az előkelő közönség - főnemesség, miniszterek, tőzsdések - dézsákba ültetett citromfák alatt frissülhetett fel a folyóparton. 1833-ra készül el Pollack Mihály klasszicista Vigadója. 1848-ban az első képviselőház is itt tartotta üléseit, ám az épületet a budai Várból Hentzi tábornok ágyúzápora szinte megsemmisítette.

A klasszicista Redoute helyén épült Feszl Frigyes, a nemzeti romantika művészének Vigadója. „A dísz és fényben páratlan Redoute termek vasárnap, 1865-ik év január 15-én nagy fényes és nyilvános tánczvigalommal fognak megnyittatni.” A Pesti Vigadó termeiben bálokat, ünnepi fogadásokat és komolyzenei előadásokat szerveztek, ahol az idősebb Johann Strauss és Liszt Ferenc is szórakoztatta a közönséget.


A főbejárattól széles lépcső vezetett az emeletre, a folyosóról pedig három, oszlopos nagyterem következett, melynek famennyezetét dús aranyozás borította. Az egész belsőnek keleties, meseszerű hangulata volt. A homlokzati szoborfejek között láthatók pl. Mátyás király, Hunyadi János, Széchenyi István is. Az oszlopokon szereplő nőalakos csoportok a tánc és zene témáját jelenítik meg, míg a hat szobor a zene ősi hangszereit mutatja be.


Vannak olyan épületek, amikről mindenki tudatában az él, hogy „ó, igen, az tényleg szép”! Az ilyen esztétikai élmények már belénk ivódtak, de érdemes ezt a megporosodott tudatot néha letörölgetni, újra kifényesíteni. :)



Forrás:
Budapest Enciklopédia – Corvina Kiadó, 1970
Erki Edit: Pest-Budától Budapestig – Officina ’96
szoborlap.hu





Pollack Mihály klasszicista vigadója



Feszl vigadója az 1880-as években




Duna korzó hangulata az 1900-as években



Szépen felújított Vigadó a rendezett parkkal



Homlokzat az óriási, osztott ablakokkal




Csipkés ablakdíszek


Kőfaragás

 
Szobrok, kezükben régi hangszerekkel


Táncoló nőalakok az oszlopokon


Szoborfejek


Erkély


Kőcsipkés részletgazdagság


Sokszög az erkély alatt


Oszlopfő


A nyolcszögű oszlop aprólékos díszítése





Egy béka a Vigadó előtt :)

2012. augusztus 14., kedd

A Budai Vigadó

Fedezd fel!

Víg budaiak

 
A vigadó hallatán szinte mindenkinek a pesti Feszl-féle épület, a Redout utódja jut az eszébe – de az egy másik mese lesz! :) A ház a közművelődés igényét volt hivatott kielégíteni; hangversenyeket, táncmulatságokat és egyesületi összejöveteleket rendeztek itt. Ezt a reformkori budaiak irigykedve nézték, ezért egy budai vigadó létrehozását sürgették, amit heves vita előzött meg, mert egyesek a pesti vigadó jövedelmének csökkenésétől tartottak.


Az 1890-es években a Budai Vigadó és a Corvin tér területén katonai szertárépület, ágyútalpraktár működött. A telek megvásárlást követően nyilvános tervpályázatot írtak ki, melyet Kalina Mór és Árkay Aladár nyertek. Az épület külseje eklektikus, oszlopfői a reneszánsznak hódolnak, a belső tér pedig szecessziós. Az eredeti tervpályázaton körablakok szerepeltek, ám a megvalósulási terv négyzetes elrendezése helyett végül a körablakok valósultak meg. A homlokzaton a korabeli híres zenészek nevei olvashatóak.


A földszinten működött Bauer Ignácz kávéháza, melyben gázcsillár világította meg a díszes italpultot, a Thonet bútorokat és a biliárdasztalokat. Az épület másik szárnyában vendéglő nyílt, az emeleten rendezvény- és báltermek. Működött itt társalgó, olvasó- és játékterem, színház és könyvtár is.


A II. világháború idején a kulturális élet háttérbe szorult. A Budai Vigadó Filmszínház 1952-ben szűnt meg. A házba az Élelmiszerjegy-Központ Elosztó Hivatal költözött. A háborúk rombolásait követően az épület, - bár eredeti tervek hiányában nem korhű – de impozáns külsőt kapott a 2007-es felújításkor. 2011 óta pedig műemlék. A Budai Vigadó és az itt működő Hagyományok Háza színes, kulturális programokkal várja a látogatókat!


Veréb Jankó pécsi vicclap anekdotája:
 A táncoló hölgyek még a századvégen is gyakorta fűzővel ügyeltek alakjukra, mely ruhadarab akkorra már szélesebb körben a gúny tárgyát képezte.
     „Tánczközben
     – Nemde uram, ön is tagja a pécsi atletikai klubnak?
     – Honnan sejti ezt nagysád?
     – Nagyon erősen tud szoritani.
     – Óh bár én szoritanám; de azt tartom, hogy más atléta szoritja kegyedet.
     – Más atléta? Miféle más atléta?
     – No ne jőjjön mindjárt zavarba. A derékfűző.”

 
Forrás:
epiteszforum.hu
papiruszportal.hu
Gábriel Tibor – A Székesfőváros Budai Vigadója






Budai Vigadó a fénykorában


Kávéház és étterem



Napjainkban



Corvin tér virágokkal



Bejárat



Körablakok zeneszerzők neveivel



Díszes homlokzat



Az előcsarnokba belépve



Díszes mennyezet



Az első emelet oszlopai



Boltívek


A hátsó udvar körfolyosója



Bálozók régen



Báliruhák

2012. augusztus 7., kedd

Szent István Forrás

Kóstoltad már?

Szecska-koktél


Mint, ahogy egy korábbi epizódban már olvashattátok Zsigmondy Vilmos Artézi kútjának történetét, álljon most itt a Széchenyi fürdő egy másik gyöngyszeme. Vize nem csak pancsolásra alkalmas, hanem belsőleg is jótékony hatású.

1936-ban a gyógyfürdőhöz újabb kutat létesítettek, melynek vízhozama naponta 7000 m³  72
ºC forró víz volt. Főváros Közgyűlése, Szendy Károly polgármester javaslatára úgy határozott, hogy a forrás teljes kihasználására ivócsarnokot és egy szép szökőkutat létesít. Hamar kiderült ugyanis, hogy a víz gyomorbántalmak, vesebetegségek és légzőszervi hurutok kezelésére kiválóan alkalmas.
 

A Liget igazi színfoltja lett a szépen elkerített bronz szökőkút, kertjében színes virágokkal. A kúttal egybeépített ivócsarnokot 1939. augusztus 17-én adták át. Bejárata felett neonfelirat hirdette a Szent István Forrást a szomjazóknak. A szolid pavilon a 60-as években jellegtelen külsőt kapott. A 2002-es átépítéssel valósult meg az félköríves furcsa forma, aminek üvegtábláit római travertin kőburkolatok bontják meg a bejárat és a kiszolgálópult felől. A hely állandó vendége, Szentgyörgyi István szép, bronz lányszobra.


Tévedés azt gondolni, hogy az ivócsarnokot csak gyógyulni vágyók keresik fel! A közönség széles rétegei megfordulnak itt; van, aki gyakori vendég, de hallottam már olyan külföldi, rendszeres Sziget-látogatóról is, aki a másnapjait itt „kúrálja ki”, vagy idős nénit, aki a vasárnapi húslevest ebből a gyógyvízből készíti. S jó, ha már most számolunk vele; a hideg téli napokon, zsebünkben – mert, miért is ne?  – egy teafilterrel 25 forintból egy egészségeset teázhatunk is! :)


 

Forrás:
Budapest Enciklopédia
szoborlap.hu 



Szent István Forrás bejárata a Liget végében




Szökőkút a csarnok mögött



Az ivócsarnok háta mögött


Elkerített virágoskert


Sok virágos


Csobogó


Sziget


Tavirózsák lesznek


Gyógyvíz - csobogás



Kút a hengeres ivócsarnokkal



Ölelő formák


Íves ivócsarnok a bronzlánnyal


Átlátható



Lány


Naplemente koktél