Kedves Olvasók! :) Ha bárkinek bármilyen személyes élménye kapcsolódik az olvasott,
látott házakhoz, kérem jelentkezzen a lasdbudapestet@gmail.com címen! Köszönöm! - Vero :)

2013. szeptember 3., kedd

Kvassay műtárgycsoport

Tudtad?

Ahol az a sok víz lefolyik a Dunán



Ma egy különleges helyet fedezünk fel a nyári utószezonban. Tengerpart és pálmafás lakatlan sziget helyett, a Duna partjára és a Csepel-sziget csücskére látogatunk el. Ahogy az ismerőseimet kérdezgettem, hallottak-e, vagy ismerik-e a Kvassay zsilipet inkább érdeklődve kérdeztek vissza; merre is van, mit is lehet tudni róla?

Mielőtt fejest ugranánk a mély vízbe, evezzünk vissza 1838 márciusára, amikor az a bizonyos hírhedt nagy árvíz 15-e éjjelén tetőzött a városban. Sok helyen még ma is láthatók az erre utaló emléktáblák, de talán a mai témánkhoz a legszemléletesebb képet az Egyetem térnél, a sarki épület falán találjunk. 


Királyi Pál- és Szerb utca sarka

Mivel Pest és Buda között sekély medrű, szerteágazó volt a folyó, egyes helyeken jégdugók alakultak  ki. A Csepel-szigetnél feltorlódott jég visszaduzzasztotta a vizet, ami elárasztotta a várost. Mivel nem ez volt az első olyan árvíz, amely pusztítást okozott, egyre sürgetőbbé vált egy végleges megoldás kidolgozása. Ehhez pedig Kvassay Jenő (vízgazdálkodási szakember, kulturmérnök) adta a nevét, aki az 1870. évi X. törvényben foglaltakat szorgalmazta, melyben konkrét szabályozási munkálatokra vonatkozó feladatokat fektettek le.
Budapest déli részén a folyó két ágra szakad, úgy öleli körül a Csepel-szigetet. Az óvintézkedések következtében a Soroksári-Dunai-ágat teljesen lezárták, a folyó egyes szakaszát beszűkítették illetve kiépítették a partfalat. Így az 1876 telén hömpölygő árhullám legalább a pesti oldalt már megkímélte. A tökéletesítéshez azonban újabb munkálatok következtek.




A Csepel-sziget északi csücske az Osztó-szigettel és a Kvassay zsilippel

Az elreteszelt Soroksári-Duna-ág vízhozama jelentősen megváltozott, hiszen a korábbi 35-40% helyett már csak 1-2%-ban jutott be a víz a mederbe. A kis mennyiségű betáplálás feliszaposodást és kritikus környezeti állapotot idézett elő. Többek között ennek a megszüntetésére építették ki a Kvassay- és a Tassi zsilipet. Az utóbbi azonban  az  1956-os jeges árvíz áldozatául esett.
A Kvassay műtárgycsoport a Duna főágának torkolatától 230 méterre, a folyóban épült fel. A műtárgycsoport valójában három részből áll. A hajózsilipből, a vízbeeresztő zsilipből és a géptermekből ahol szivattyúk és az erőmű dolgozik. A létesítmény feladata, hogy a ráckevei Duna-ágon a vízutánpótlást biztosítsa, valamint az árvizek alkalmával a lefolyó vízmennyiséget arányosan  megossza, és nem utolsó sorban, hogy az áthaladó hajókat átsegítse a vízszintkülönbségen.


 
Kvassay hajózó-zsilip
Épült 1910-13 évben


 












Látogatásomkor egy csendes, nyugodt környezet és egy szépen gondozott park látványa fogadott. Az ipari telepet magába foglaló terület kerítése mögé, egy helyes kis tornyos ház, az irányítóközpont épült. A hengeres építmény hosszúkás ablakai között a magasban, keskeny híd vezet ki a hajózsilip felé, ami 75 méter hosszú és 10 méter széles. A legnagyobb átzsilipelhető hajó 1000 tonnás uszály. 


Szemben a Kelenföldi Hőerőmű kéményei

Kilátás a Gellért hegyre


Irányítóközpont a szecesszió jegyében
Irányítóközpont a kis híddal

A keskenyebb Duna-ágra azonban csak meghatározott időnként juthatnak át és onnan vissza a hajók. A zsilipkamrába a vízbeeresztő nyíláson keresztül jut a víz. Ha megtelik a kamra és a víz eléri a kívánt szintet, a zsilip ajtaja kitárul, és a hajók beúsznak a kamrába. A kapu visszazáródása után  a vizet a mellék szintjére leengedik, így megnyílik a lehetőség, hogy a hajók a másik, kinyíló zsilipajtón keresztül folytathassák útjukat. 

Zsilipkapu a Soroksári-Duna-ág felől



Még pirosat mutat a lámpa a főág felől


Mellékágról érkező hajó a zsilipkamrában



Miután bezárult a mellékági kapu, nyílik a zsilip ajtaja a főág felé





... ez a hajó már elment.



A zsilip újra bezárul



... és gyalogoshidat képez



A nagy mackó csónakja zátonyra futott zsilipeléskor :)



Az irányítóközpont látképe az Osztó-szigetről




Amikor a zsilipajtó bezárul, egy kis gyalogoshidat képez, így folytathatjuk tovább az ipari terület felfedezését. A Duna főágától a mesterségesen létrehozott Osztó-sziget két mederre osztja a területet. A Soroksári-Duna-ág vízbeeresztő mederzárja előtt egy széles hordalékfogó látható - többnyire tele szeméttel -, mely lehetővé teszi, hogy a fogazatos zsilipet a durva hordalékoktól megvédje, és ne tegyen kárt benne. Az árvizek levezetésére is szolgáló szivattyútelep illetve az erőmű 1962 óta működik, de csak időszakosan üzemel. Az erőmű által megtermelt villamosenergiát Ferencváros lakói használják. Erre akkor kerül sor, amikor a főág vízállása másfél méterrel meghaladja a Soroksári-Dunát.



A jobb oldali mederben a hajók közlekednek, bal oldalon a vízbeeresztő zsilip van


Hordalékfogó a vízbeeresztő zsilip előtt








A gépház bonyolult szerkezetei





Az év túlnyomó többségében a városiak folyóhoz való viszonya talán nem is annyira tudatos. Az élet a megszokott mederben folyik, ahogy szerencsére a Duna is. Az utóbbi években viszont újra figyelmet követel magának! Szeretjük és csodáljuk ezt a folyót, de félelmetes erejét jobban szeretjük kordában tartani. Ha Csepelre utazunk, a HÉV-ről feltétlenül vessünk egy pillantást a Kvassay zsilipre, és gondoljunk arra, milyen hasznát elvezzük már 100 éve! :)


A zsilip őre ;)

Forrás:
Helyszínbejárás 2012.
explorehungary.hu
geocaching.hu
dunaiszigetek.blogspot.hu
egykor.hu

13 megjegyzés:

  1. Mint műtárgy elismerésre méltó, viszont azon rész miszerint: "A létesítmény feladata, hogy a ráckevei Duna-ágon a vízutánpótlást biztosítsa, valamint az árvizek alkalmával a lefolyó vízmennyiséget arányosan megossza, és nem utolsó sorban, hogy az áthaladó hajókat átsegítse a vízszintkülönbségen."

    Hát mindegyes Nagy-Dunai árvízkor a Kis-Duna normális vízszintje jóval alacsonyabb a természetes elpárolgás miatt, tehát vízutánpótlás szinte semmi, gondolom nehogy a "műtárgyban" meghibásodás történjen, így jobb elzárni a zsilipet, mint a normálistól megszokott módon 5-15cm magasságba engedni a víz szintet, ezáltal tehermentesítve a többi más árvízveszélyes területre nehezedő víztömeget

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ez (is) logikus magyarázat. Viszont a legközelebbi árvízkor tényleg meg fogom nézni! Köszi az infót! :)

      Törlés
  2. Képek a szöveg között :-) Igen, így még jobb :-)
    Remek poszt, mint mindig!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Sajnos nem mindegyik témánál tudom így megoldani, de örülök, ha így tetszett! ;)

      Törlés
  3. ez még nekem is új volt, nagyon jól néz ki az irányítóközpont!

    kösz!

    z

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Majd, ha lesz időd, nézz körül a környéken, vannak ott még érdekes - neked is tetsző - dolgok! :)

      Törlés
  4. a dunaiszigetek blogon olvastam valahol, hogy a tassi zsilipet valószínűleg nem az 56-os jeges árvíz, hanem inkább a jégdugók felrobbantására kivezényelt légierő gépeinek bombái tették tönkre... persze, soha nem ismerték el hivatalosan, de ez több, mint gyanú...:/

    az egyik fő probléma a szabályozás előtt az volt, hogy Budapest déli részén, a Csepel-sziget fölött kiszélesedett, elsekélyesedett és lelassult a folyam, ezzel és a homokzátonyokkal kedvezett a jégdugó kialakulásának:

    http://i112.photobucket.com/albums/n192/lymphater/Arviz/02jeacutegtorlasz.jpg

    az 1838-as árvíz valóban iszonyatos volt, ezen a képen talán részletesebben látszik a pusztítás mértéke:

    http://i112.photobucket.com/albums/n192/lymphater/Arviz/08pusztiacutetaacutes.jpg

    a szabályozás elsődleges célja a Csepel-sziget elzárása mellett a mederszélesség szűkítése és mélyítése volt, ekkor zárták el a Lágymányosi öblöt egy gáttal:

    http://i112.photobucket.com/albums/n192/lymphater/Arviz/21Laacutegymaacutenyos.jpg

    itt még látszik az egykori belső tó a kis szigettel, amit később feltöltve "keletkezett" a Lágymányos, a mai egyetemi terület - ezért süllyed máig a Műegyetem K épülete...:( - végül a tervezett teljes feltöltés helyett a mai Rákóczi híd alatti részen téli kikötőt alakítottak ki, ezt a Kopaszi gát határolja el a főágtól, de alulról nyitott, a mai Kopaszi öböl lett a kikötő (ettől a Főváros gazdasági hasznot remélt, nem tudom, valaha beváltotta-e a reményeket...)

    itt még a teljes feltöltéssel számoltak:

    http://i112.photobucket.com/albums/n192/lymphater/Arviz/15teruumlletMOL.jpg

    egyébként meg nagyon jó poszt, ilyen különleges építmények is kellenek időnként!

    üdv:
    Pirx pilóta
    late-modern.blogspot.com

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia! :) Köszönjük, hogy ezt a sok fontos kiegészítést megosztottad velünk és a képek is nagyon jók, szemléletesek. A Lágymányos egykori mocsaras területe is megérne majd egy történetet...

      Törlés
  5. Wow, milyen részletes vízgazdálkodási jelentés a múltból. Nagyon ritkán járok ezen a környéken és ezt a rendszert még soha nem láttam. Köszönöm a kutatómunkádat és hogy megosztottad velünk.

    ui. a szöveg-kép mix nekem is tetszik :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nem vagyok szakembere a témának cseppet sem, ezért nekem is újdonság volt, és érdekes amikor láthattam! Köszönöm :) Örülök, ha tetszett!

      Törlés
  6. Így is, úgy is imádom ezt a blogot, bárcsak lenne időm a sajátomra is. :-)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. :) köszönöm! Bárcsak lenne időm úgy igazán, ráérősen belemerülni a többi blogba is... :(

      Törlés
  7. Szép Fotók és Leírás! :)
    Az RSD-ben történő vízszint emelése 5-15 cm-rel???
    Érdekes felvetés, a víz a Duna-Tisza közti csatorna rendszerbe történő beeresztésre szolgál főleg. A 2015-ös aszályos évben örültek hogy a 150 cm-es vízszintet tudták a Kvassay-zsilipnél produkálni az RSD-ben. Az Árvíznél nincs vízberesztés, magyarul mondva ha a Duna vízszintje eléri a 620 cm-t és tartósan meghaladja azt akkor már napokkal hamarabb a vízberesztést megszüntetik.

    VálaszTörlés