Kedves Olvasók! :) Ha bárkinek bármilyen személyes élménye kapcsolódik az olvasott,
látott házakhoz, kérem jelentkezzen a lasdbudapestet@gmail.com címen! Köszönöm! - Vero :)

2013. január 29., kedd

Gutenberg-Otthon

Képzeld el!

A tisztelet és az összetartás otthona


A Rákóczi tér szomszédjában, a nyüzsgő József körút túlsó oldalán, egy parkhoz érkezünk. A környező hat utca találkozásának metszetét a Gutenberg tér adja. Nevét pedig arról a háztömbnyi épületről kapta, melynek homlokzatán ma is szépen olvasható a felirat: Gutenberg-Otthon.

Az 1866-ban alakult Magyarországi könyvnyomdászok és betűöntők szakegyesülete saját bérház építését szorgalmazta. Az akkor még Sándor tér 4. számú telek egyemeletes házának helyére álmodta meg az építészpáros, Vágó László és József az egyesület új házát. Az 1906 tavaszán megkezdődött építkezés kőművesmunkáit a Schomann cég végezte. A nyári hónapokra munkássztrájkjai és elbocsátásai miatt az építést maga Vágó József vette át. Az épület a nyomdászok összetartásának jelképe is lett, hiszen önerőből építették fel a székházat! Az egylet – mára elpusztult – helyiségei; irodák, olvasó- és gyűléstermek, díszterem, előcsarnok, ruhatára és büfé a háztömb két oldalsó utcájából nyíltak.


A szecessziós palota fehér vakolatán a nyomdászéletet bemutató képek már nem láthatók, de a szép majolika díszek megmaradtak. A lépcsőház színes ólomüvegablakait a 70-es évek „rombolása” után mára szépen visszaállították. A kovácsoltvas korlátot kék, üveg harangvirágok színesítik. A padló öntött terrazzo burkolatában a ház monogramja olvasható: G.O. A majdnem 4 méter belmagasságú, többszobás lakások egyike, az ötödik emeleti műteremlakás, ahol az építész Vágó József, majd Lechner Ödön is lakott. A szinten működő tánctermet később sportteremmé alakították. Eredetileg két lift működött a házban. A teherliften a díszes cserépkályhák tüzelőit szállították. A személyliftben pedig zöld, bársony huzatú pad volt. Mosókonyha, szárítóhelyiség és falikút minden emelethez tartozott, ezzel könnyítve a viceházmesterek munkáját. A főlépcsőházban piros kókuszszőnyeg futott végig. 

A Gutenberg palotában példaértékű a lakók, egymás- és az épület iránti tisztelete, az értékek megőrzése. Itt az Otthon valódi lakóközösséget és összetartást jelent!


Forrás:
Helyszínbejárás
gutenberg-otthon.hu


 
Sándor tér egykor
  
Gutenberg tér

A ház alaprajza



Gutenberg-Otthon régen ...



... és ma
   


Majolika díszítés a homlokzaton




Szecessziós kapu

Az épület elkészülésének éve: 1907

Szecessziós díszítés a falakon és a padlón



Kék, üveg virágok a korlátokon
G.O. monogram a terrazzo padló dísze




 

Helyreállított ólomüveg ablakok
  



"Melléklépcsőház"




Főlépcsőház

A díszterem teteje a belső udvarban

Sarokerkély csipkés konzollal

Madaras korlát


Magyarországi Könyvnyomdászok és Betűöntők Segélyező Egyletének helyiségei, szecessziós díszítéssel és berendezéssel


Előtér ruhatárral

Díszterem
Színház nézőtérrel

 

2013. január 22., kedd

Gróf Almássy Kálmán palotája

Fedezd fel!

Magyar Építészek Háza


A VIII. kerület Palotanegyedében, a hangulatos Ötpacsirta utca és a Múzeum utca sarkán épült meg az a palota, ami mai szemmel nézve is olyan hangulatot ad, mintha egy titokzatos kisváros eldugott utcácskájában járnánk. Az 1700-as években még vályogból készült földszintes házak álltak itt. A környék igazi változását a Nemzeti Múzeum klasszicista épülete, a Bródy Sándor utcai régi képviselőház, a Nemzeti Lovarda megépülése hozta. A területen arisztokraták, nemesek és gazdag polgárok építtettek kúriákat és fényűző palotákat.


Gróf Almássy Kálmán Gottgeb Antalt kérte fel otthonának megtervezésére. Az 1877 tavaszán megkezdett kisméretű saroktelek beépítése, hihetetlen gyorsasággal készült el. A szolid homlokzatú ház tömege a sarokrészre került. A magasföldszinti lakórész előszobából, utcai szobákból, egy felülvilágítós ebédlőből, öltözőből és egy fürdőszobából áll.

A palota bejárata az Ötpacsirta utcáról nyílik. A széles falkerítés mögött tágas, virágot mintázó kőkocka burkolatos kertet találunk, melyet a kiszolgáló helyiségek épületei vesznek körül. Az udvaron ma falikutat, valamint kortárs szobrászaink alkotásait, a magyar építészet kiváló mestereit; Lechner Ödön- és Kós Károly domborműveit láthatjuk. A borostyánnal benőtt házfalat nagyméretű ablakok törik meg. Boltozatos alagsorába és az emeleti lakásrészbe vezető íves lépcsőt vasszerkezetes sárga üvegtető fedi.


Az épület 1954 óta a Magyar Építőművészek Szövetségének székháza. Pár év múlva a ház átalakításával a régi alagsor termeiben nyitott meg a népszerű Építész Pince étterem. Legszebb dísze, Kovács Margit keramikus nagyméretű alkotása, egy badacsonyi szüreti jelenetet ábrázoló mázas metlachi csempe. Az Építészek Háza (teljes palota) több szakmai szervezetnek is helyet biztosít. A régi lakrészben kapott helyet a Magyar Építész Kamara, melynek könyvtára szintén látogatható. A földszinti termek szakkiállításoknak, rendezvényeknek adnak otthont.


Forrás:
Helyszínbejárás
meszorg.hu
kozterkep.hu_szmrecsanyi_boldizsar
kozterkep.hu_kovacs_margit




Palotanegyed térképe 1896-ban


Barabás Miklós: Gróf Almásy Kálmán arcképe


 

Almássy Palota bejárata az Ötpacsirta utcában


Virágmintás burkolat


Borostyánnal és vadszőlővel benőtt homlokzat ősszel...


Falikút

Kós Károly dombormű a borostyán között

Lechner Ödön dombormű

 


 


Lépcsősor az Építész Pincébe


Elegáns korlát

Bejárat vasszerkezetes üvegtetővel



Díszes vasszerkezet vadszőlő ölelésében

 



Egy szál élet virágzik az ablakban


Kiállítás

Díszes bútorokkal berendezve

Megmaradt felülvilágító a volt étkezőben

A Kamara könyvtára
 

Építész Pince


Badacsonyi szüret_metlachi (Kovács Margit)

Lassan jön a jó idő. Látogassátok meg a palotát ilyenkor is :)


Nyári hangulatban