Kedves Olvasók! :) Ha bárkinek bármilyen személyes élménye kapcsolódik az olvasott,
látott házakhoz, kérem jelentkezzen a lasdbudapestet@gmail.com címen! Köszönöm! - Vero :)

2014. április 22., kedd

A kőbányai Szent László Gimnázium

Fedezd fel!

Szecesszió zongorára, napfénnyel

 

Az utóbbi hetekben többször megfordultam Kőbányán. Szeretem ezt a kerületet, mert az az érzésem, hogy ez a kőbánya valójában olyan drágaköveket rejt, melyeket türelmesen és alaposan kell csiszolgatni míg az ember meglátja benne a régi idők valódi csillogását. A turistáskodás egyik legizgalmasabb része az, amikor a cél nélküli barangolásban egy-egy épület megörvendeztet a rácsodálkozással és mindennek tetejében még betekintést is enged a titkaiba.
 

Egy hónapja már, hogy „beiratkoztam” a Szent László Gimnáziumba. Az első látogatásomkor hagytam magam elmerülni a falakat körbeölelő hangulatban. Lassan haladtam, és alaposan szemügyre is vettem mindet. A saroképület hangsúlyos homlokzatának hosszú, barázdált oszlopai között a keskeny ablakok óvatosan engedik át a napfényt. A magasban a díszes pártázat már sejteti, hogy a szecesszió egyik legkiválóbb mesterének alkotása gyönyörködteti szemünket. A népi motívumokat felvonultató stukkók között növények és állatok fonódnak rendszerbe. A vésett évszám éppen 1914-et mutat és Áll. Gimnáziumként címzi az intézményt. Körben az épület falán gyermekek játszanak kerek medallionokban. A magasföldszinten pedig ovális ablakok, pókháló szerű rácsai szemeznek messziről a járókelőkkel.




A saroképület bejáratánál tulipán mintás kovácsoltvas kerítés várt tárt kapukkal. Az árkádos keskeny sáv két oldalán egy-egy nyíló tulipánt mintázó óriási kőváza áll. A kétszárnyú bejárati ajtók kovácsoltvas rácsai mellett a köztes falfelületen a gazdag virágos minták alján az építész L.Ö. és V.J. monogramja valamint az évszám is olvasható.






Ahogy beléptem az épületbe, valami egészen különleges hangulat kerített hatalmába. Néha vannak olyan pillanatok, amikre úgy emlékszünk vissza, hogy az, akkor és ott olyan, mint valami tökéletes „boldogság”. A már-már patetikus élmény megmagyarázhatatlan. A tágas előtér íves, szimmetrikus elrendezésének minden részlete tükrözte a homlokzaton felvonultatott motívumokat, de itt sokkal intenzívebb hatást gyakoroltak. Lábam alatt egy egész kis történet elevenedett meg! A terazzo közepén, a széles lépcsővel szemben fekete, zöld és sárga színekben a Szent Korona látható. Mellette két oldalt Pest és Buda városa között a Dunában halak úsznak sorban. A motívumokat a mennyezet hófehér stukkói hangsúlyozzák. A kőborítású oszlopokon, végig szecessziós stílusban kovácsoltvas karú lámpák pislákolnak a kék- és zöld színű virágos üvegen át.







A délutáni napfény éles utat tört magának az ovális ablakokon. A diáksereg már elhagyta a házat. Az emeletről kellemes zongoraszó hallatszott. Akarva akaratlanul is óvatosan lépkedtem, nehogy megzavarjam a nagyszerű előadást. A V alakú épület mindkét szárnyát bejártam, itt-ott bekukkantottam az üres tantermekbe is. A folyosók cementlapjai is sorra mutatják érdekes rajzukat; bagoly, város, tulipán alakzatban ismétlődnek.






Az első emeletről nyílik az ovális alakú díszterem. Hosszú ablakit nehéz bársonyfüggönyök takarták. A sötét sárga mennyezetet átszőtték a stukkó füzérek. Óvatosan benyitottam; gondoltam a délutáni szakkör keretében zongoráznak a diákok. Tévedtem. Egy úr játszott. Hogy tanár volt-e vagy a zongorahangoló, nem derült ki, de én ezúton is köszönöm neki, hogy ilyen zenei aláfestést kaptam a szecessziós látványhoz! :)









Két hét múlva újra becsengettek és ellátogattam ide. Ezúttal egy kedves ismerőssel, Attilával, aki maga is ezeket a padokat koptatta a 80-as években. Újra bejártuk az épületet és közben – jó diák módjára – hallgattam az izgalmas történeteket; a kémia óráról, az irodalom tanárról, a kalandos töri érettségiről, az izgalmas fizika órákról. Megnéztük a tágas rajztermet is, melyek végében a zárt ajtó mögött a tanár műterme áll. :) Hiába telnek el évek, az a tudás, amit az ember olyan tanároktól tanult, akiket tisztelt és szeretett, az évek múlva is erős alap marad! A felsőbb emeleteken megnéztük a folyosók vitrinbe zárt gazdag kiállítását, a régi szertárak kellékeit, és a díszterem feletti könyvtárat is. Érdekes volt végignézni a régi tablóképeket is! Néhol komor arcú tanárok szigorú tekintete parancsolt fegyelmet, másutt rendre megjelent a matrózblúz. A korszakok változását a hajviseletről, a szemüvegkeretekről és az öltözködésről is szépen le lehetett olvasni. :)


A folyosók modern rácsos kuckói telis-tele könyvekkel, ruhákkal, tornazsákokkal, arról árulkodott, hogy milyen mozgalmas lehet ez az iskola a délelőtt folyamán. Szinte megelevenedett, ahogy az órai morajban élesen megszólal a csengő, a folyosókat elárasztja a hömpölygő tömeg és hangos zajjal telik meg az épület.


Az idei 100 éves házak ünnepén, április 26-27-én a becsengetés most nekünk szól! Hétvégére a látogatók előtt megnyitja kapuit, és tartalmas program keretében alapos ismeretet nyújt az intézmény történetéről is! Bővebb információt itt olvashattok, és érdekességeket a helyszínen láthattok! :)



Forrás:
Helyszínbejárás 2014. 
Köszönöm Hajdú Attilának az élménybeszámolót!
szlgbp.sulinet.hu

3 megjegyzés:

  1. Annyira fantasztikus a blogod! Számtalanszor írsz épületekről, terekről amiket ismerek és imádok, ahol hosszabb időt töltöttem életemben, vagy ami valamiért nagyon fontos az emlékezetemben. Utánanézek én magam is a történetüknek, de ahogy te csinálod a blogot, és összefoglalod ezeket a kis csodákat az magával ragadó! Ilyenkor annyira örülök, hogy ennyien látjuk ezeket a gyönyörű részleteket ami körülvesz minket szerte a városban, mindenhol. Én ide jártam gimibe, de mióta elballagtam nem voltam benn, és kirázott a hideg, mennyire gyönyörű az épület, olyan volt látni a képeken, mintha először mennék be, pedig ismerem minden részét. További sok sikert és élményt kívánok neked a blogos munkád során, remélem minél többet csodát megosztasz velünk is :))

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia Zsuzsa, jól esik, amiket írsz, és nagyon örülök neki, hogy tudok olyan helyről még élményt adni, amit korábbról már ismertél! :) A Gimi tényleg szívmelengető volt nekem is, szép elmék marad a tavaszi fényekkel és a zongoraszóval. :)

      Törlés
  2. Csodálatos épületben tanulhatnak a szerencsés diákok. Vigyázzunk, hogy meg is maradjanak az ilyen szellemű emberi alkotások, ha már az élő környezetet
    öngyilkos módon romboljuk. . . . . A környezetvédelemmel kapcsolatos honlapok
    elrettentő képeket közölnek. pl www.greenfo.hu

    VálaszTörlés