Kedves Olvasók! :) Ha bárkinek bármilyen személyes élménye kapcsolódik az olvasott,
látott házakhoz, kérem jelentkezzen a lasdbudapestet@gmail.com címen! Köszönöm! - Vero :)

2014. június 9., hétfő

Lechner 100: Kőbánya dísze

Fedezd fel!

Szent László Plébániatemplom – Kőbánya





„Nekünk sohasem volt alkalmasabb időpontunk nemzeti építőművészetünk megteremtésére, mint a mostani, mikor a modern építés új anyagai, új statikai vívmányai új formákat követelnek. Meglevő népies motívumainkat kell csak a modernbe oltanunk. Építőművészetünk ezáltal egyszerre magyarrá és modernné lehet.” – Lechner Ödön


 



Lechner Ödön - vagy ahogy kortársai hívták Papszi – halálának 100. évfordulója alkalmából most Kőbányára látogatunk. A szomszédos Szent László Gimnáziumot már kijártuk közel a tanév végéhez. Most alaposabban is megnézzük Lechner másik, kerületi művét is a templomot, mely szintén Szent Lászlóról kapta nevét.

Szent László Plébániatemplom 1954.

A történet azonban nem itt kezdődik, hanem az Óhegyen. A görög katolikus hívők a piciny Conti-kápolnában gyűltek össze rendszeresen, mely 1740-re készült el. Nevét Conti Antal Lipót kőfaragómesterről kapta, aki Szűz Mária tiszteletére emeltette az épületet, jeléül annak, hogy ő és felesége megmenekültek a települést is tizedelő pestisjárványtól. Hiába bővítették a kápolnát, a növekvő számú közösség részére 1883-ra nyilvánvalóvá vált, hogy egy új, tágas templomot kell építtetni.

 

1856-ban Eisenachban a német protestáns egyházak vezetői úgy határoztak, hogy a templomok építésénél nincs helye az új építészeti stílusok törekvéseinek, sokkal inkább hangsúlyozandó a középkori megjelenés újjászületése. Budapesten ekkor még főleg a romantika jegyében készültek az egyházi épületek. 1890-re a főváros törvényhatósági bizottsága új templom építését határozta el Kőbányán. A mérnöki hivatal a „nyers téglafalú, csúcsíves stílust” preferálta. Meg is érkeztek sorra a tervek; köztük Feszl Frigyesé, Barcza Eleké, s Lechner Ödöné is. Mindhárom terv elutasításra került. Ám Lechner egy egészen különleges elképzelés megvalósítását javasolta, dacára annak, hogy milyen kívánalmaknak kellett volna megfelelnie az új épületnek! A csúcsívek helyett egy bizánci, centrális alaprajzú, kupolás, nagytömegű épület megvalósításában gondolkodott. Érdekes megoldással a harangtornyot és a keresztelőkápolnát a templomtól különállóan helyezte el, úgy, hogy azok egy szép ív mentén egy árkádos folyosóval összeköttetésben álltak. Az előirányzott költségek lefaragására tégla helyett cementet és vasat használt volna. A különleges terv azonban elutasításra került azzal az indokkal, hogy „A bizánci stílusnak nincsen római katolikus jellege, sőt azzal ellenkezik.” 


Lechner első terve

Ennek tükrében Lechner 1893-ra újabb rajzot készített melyben a neogótikus arányokat a szecesszióval ötvözte. A díszítést iszlám és magyaros népi motívumokkal álmodta meg. A következő évben Szabó János építőmester vezényletével neki is állhattak a megvalósításnak, bár a munka gördülékenységét hátráltatta, hogy a Millenniumra készülő fővárosban az intenzív építkezés miatt építőanyag- és munkaerőhiánnyal is számolniuk kellett. A plébános javaslatára a Szent Lászlóról elnevezett kőbányai templomot végül 1899. június 2-án a névadó ünnepén szentelte fel az esztergomi érsek.



A Zsolnay-féle mázas pyrogránitból készült tetőcserepek mintáját Lechner Ödön és Wartha Vince tervezték. A tornyokon pedig magyaros virág motívumok láthatók, melyek a bejárat aranyveretes kapudíszein is megtalálhatók, valamint a padok fafaragásában. A keleties motívum a hatszögletes harangtorony alatti árkádos csarnoknál figyelhető meg.




 


A belső kialakítás Tandor Ottó nevéhez fűződik, aki Steindl Imre tanítványa, később asszisztense majd irodavezetője is volt. A háromhajós kialakítás alacsonyabb mellékhajói vékony támpillérekkel kapcsolódnak a kilenc méter hosszú főhajóhoz. A tágas, világos tér fényjátékát a gazdagon díszített, szent jeleneteket ábrázoló Róth Miksa-féle üvegablakok adják. A templom ötszögű szentélyének szép, neogótikus főoltára Zsolnay kerámiából készült. Közepén Szent Lászlót ábrázoló festmény id. Roskovics Ignác keze munkáját dicséri. A bejárat felett a karzaton foglal helyet a kórus, mögötte a Rieger Ottó által tervezett szépséges orgonával.




.







A II. világháború alatt a templom tornyait a németek lőállásnak használták, majd az oroszok istállóként a belső tereket. A mintás cserepek összetörtek és tetőtűz is pusztított. Szerencsére az 1994-es felújítás óta nyomát sem látni a régi sebeknek! Kőbánya sajnos még nem tartozik a turisztikai látványosságok közé, pedig megérdemelné, hiszen ebben a kincsesbányában bizony ilyen csillogó darabokat is felfedezhetünk! :)


Forrás:
Bajkó Ferenc: Kőbánya, Szent László Plébániatemplom
Seenger Ervin: A fővárosi templomépítészet stílusváltozása 1892-1932 között




Ez a bejegyzés Lechner Ödön halálának 100. évfordulóján jelent meg, a fővárosi bloggerek virtuális asztaltársasága tagjainak kezdeményezésére. Az évfordulóra több Lechnerrel és tanítványival kapcsolatos blogbejegyzés született, melyeket az Urbanista blog gyűjtött össze, szemlézve pedig itt olvashatók:  


Barosssblog: http://barosssblog.blogspot.hu/2014/06/lechner-100-templomepites-az-otvenes.html
Fővárosi blog: http://fovarosi.blog.hu/2014/06/10/a_kobanyai_szent_laszlo_gimnazium_elso_evszazada
Inno-Anno: http://inno-anno.blog.hu/2014/05/29/a_szecesszio_magyar_epitomestere
Kép-tér blog: http://kep-ter.blogspot.hu/2014/06/lechner-100-veres-palne-utca-9.html
MaNDA blog: http://manda.blog.hu/2014/06/10/a_foldtudomanyok_keken_ragyogo_palotaja
Miénk a Ház! http://mienkahaz.blog.hu/2014/06/09/lechner100_egy_evszazada_hunyt_el_a_magyar_formany_megalkotoja
Urbanista: http://urbanista.blog.hu/2014/06/10/100_eve_hunyt_el_a_magyar_gaudi_lechner_odon_epitesz_zsolnay-keramiakkal_egy_addig_ismeretlen_vilago

Szerelmem Budapest: http://szerelmembudapest.blog.hu/2014/06/09/honnan_nonek_a_viragos_almok_lechner100



3 megjegyzés:

  1. Gyünyörű. A történet folytatása, hogy a görögkatolikus hívők megfogyatkozásával azonban a templom római katolikusként "funkcionál".
    Érdemes megnézni az új görögkatolikus templomokat, pl. a most épült/épülő gödöllőit (https://sites.google.com/site/godolloigorogkatolikus/templomépítés), sokkal közelebb állnak Lechner eredeti, keleties terveihez.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Akkor jól választottam, amikor a kislányomat, - tőzsgyökeres kőbányaiként- itt szerettem volna megkeresztelteni. Mivel az apuka görög katólikus én pedig (anyuka) római katolikusként vagyunk megkeresztelve, a kettő ötvöződött ebben a gyönyörü templomban.

      Törlés
  2. Nagyon szép, csak annyit tudok hozzá fűzni, lenyűgöző ...

    VálaszTörlés