Kedves Olvasók! :) Ha bárkinek bármilyen személyes élménye kapcsolódik az olvasott,
látott házakhoz, kérem jelentkezzen a lasdbudapestet@gmail.com címen! Köszönöm! - Vero :)

2014. június 22., vasárnap

OTI-telepek - kertváros

Fedezd fel!

Ikertestvérek Budán és Pesten


Ma a lehetetlennel határosan egy időben a város két egymástól távol eső pontján – telepén – fogunk sétálni.
Budán, Albertfalván, és Pest angyalföldi részén. :) Az OTI-telepek kis helyes, falusias házikói az árnyas utcácskákkal, túl azon, hogy egy kor lenyomatát őrzik, valódi felüdülést nyújtanak a környező magas panelek tövében.


Ahogy már a MÁV-telepeknél is láthattunk, az állam szociális lakásépítési programjában több nagyobb intézmény is fellépett, mint építtető. Az Országos Társadalombiztosító Intézet (OTI) az 1900-as évek első felében támogatta a kis jövedelműek lakáshoz jutását.




Karcag utca 1935.

Albertfalva esetében az építkezések a Fegyvernek- Építész- Karcag- és Vegyész utcák által határolt területre estek. Az Abádi tér köré szerveződő egyedi telkes egyemeletes zárt sorházakat 1929 őszén vehették birtokba az első családok.





A környező utcák kezdetben nem nevet, hanem sorszámot kaptak. Dr. Baráth Béla és Novák Ede a kertváros tervezői a telep csoportházas beépítését szorgalmazták, ami három egységes homlokzatú tömböt eredményezett. Sok helyütt egy telekre egy lakás jutott, saját elő- és hátsó kerttel. A Karcag utca hosszú-hosszú emeletes sorházai pedig eredetileg négy család részére adtak otthont. A 80-es évek végén a lakások magánkézbe kerültek. Az átalakításokkal az egyedi törekvések is megszülettek. Végeredménybe sajátos, de így is hangulatos homlokzati kép tárul szemünk elé.








Sétám során egy idős bácsitól - egy büszke lokálpatriótától - megtudtam milyen volt itt régen az élet. :) Arra is alkalmam nyílt, hogy megnézzem a Karcag utca egyik házának picike lépcsőházát, amibe épp, hogy beléptem, máris újabb ajtó nyílt a hátsó kertre. A szépen rendezett csepp udvaron több lakó is osztozik.








A telepet főleg az OTI dolgozói lakták és a 30-as, 40-es években meglehetősen zárt egységet alkotott. Nem véletlenül, hiszen minden, amire az itt élőknek szükségük volt, karnyújtásnyira volt tőlük. Az asszonyok munkából hazajövet beugrottak a henteshez a tyúkhúsleves hozzávalóihoz, a vasárnapi ebéd után pedig elsétáltak a cukrászmesterhez habos krémesért. Működött itt nyüzsgő piac is, de közösségi élet a jó szomszédi viszony mellett leginkább a helyi kaszinóban virágzott, ahol táncmulatság várta a vendégeket. A telepen élt többek között Udvari Pál festőművész, Déri Gabriella operaénekesnő, Tersánszki Józsi Jenő író és például Erő Kató országos tekebajnok is. Sajnos a háború megviselte a kertváros harmóniáját! Mivel biztonságos óvóhelyek ide nem épültek, sokan kénytelenek voltak végleg elhagyni otthonukat.





Ma már nyoma sincs a borongós hangulatnak, sőt! Igazi felüdülést nyújt a környék a szépen rendezett virágos parkkal, a széles utcákkal és a verandás, boglyaíves bejáratokkal.
Összehasonlításképpen ennek a budai telepnek egy nagyon helyes ikertestvérét láthatjuk a XIII. kerület angyalföldi részén.







A XIII. kerületi Magdolnaváros építkezése 1940-ben kezdődött. A 288 lakásba beköltözők 80%-a legalább 3 gyerekes ipari munkás, 20%-a tisztviselő volt. A földszintes házak három évvel később készültek el.

A Magyar Építőművészet 1941. októberi száma így számol be a telep kialakításának koncepciójáról:
"751 földszintes házból áll a telep. A lakótelep egy részén emeletes házakat fognak építeni. 16. db. kétemeletes házat tervezünk. Ezekben szoba-konyhás lakások lesznek… a házakban 600 lakás lesz, és itt akarjuk elhelyezni központosan az üzlethelyiségeket is. …Sorházaknál az egyes lakásokhoz 100 négyszögöles telek tartozik. Vannak szabadonálló ikerházaink is. […] Festőiségre és változatosságra azért törekedtünk, mert általános tapasztalat, hogy az ilyen nagyarányú telepek képe könnyen unalmassá és egyhangúvá válik. A tervezésnél fő szempont volt, hogy minél több építőművésznek adjunk lehetőséget arra, hogy ötleteikkel és terveikkel változatossá tegyék a telep megjelenését. 41 tervező építésznek az alkotását csoportosítottuk a telepen.”
A terület történetéről részletesen a Kép-tér blog számolt be. Íme, a megvalósult festői környezet - átalakítva :)




Forrás:
Helyszínbejárás 2013. tavasz, nyár
Dr. Körner Zsuzsa: A telepszerű lakásépítés története Magyarországon 1850-1945. TERC Kft. – 2004.
ujbuda.hu/ujsag
youtube.com - Riport Farkas Krisztinával

1 megjegyzés:

  1. Macskák! : )

    Amúgy az alberfalvai OTI-telep volt az utolsó, hogy pályáztatás nélkül vitek el építészek megbízásokat. Ezután a nagyobb volumenű állami/helyi építkezésekre nyílt pályázatokat hirdettek az építészlobbi nyomására, de még ott is jól értesült baráti-ismerettségi körök tudták megszerezni a különböző megbízásokat.

    z

    VálaszTörlés