2016. január 8., péntek

Budai villák III.

Tudtad?

Aranka utca 10.


Sorozatunk újabb epizódjaként továbbra is a második kerületben maradunk. Sőt, korábban jártunk már itt a Marczibányi téren, és benéztünk a szépséges, egykori lőtérre is. Most felbaktatunk a dombra, Rézmálra. Az Aranka utca tetején álló tornyos kis villácska tulajdonképpen a környék csúcsa. Ha hegyeken-völgyeken át sétálunk, minden oldalról, helyzetből látható, irányt mutat, mint egy templomtorony. 

Garas utca felől. Forrás: Fortepan 20434. 


 Aranka utca 10. 1957-58. Forrás: Kunz Péter magángyűjteménye

Kisgyerekként gyakran sétáltam erre, sok élmény köt ide. A ház születésének történetéhez azonban nem elég csupán egy generációt visszaugrani! Rézmál területét az 1900-as évek első felében fedezte fel a városi előkelőség. Kezdetben nyaralók, majd egyre különlegesebb villák és lakóépületek nőttek ki a domboldalon.

Rézmál

A régi villa

Gerstenberger Ágost Emil építész munkatársaival sokáig a Csömöri út 115-ben (ma Thököly út) tervezgették a jövőt. Egyik legszebb álmuk megvalósulásával készült el az Aranka utcai mesebeli villa. A három plusz egy szintes, manzárdtetős ház nem csak a Mészáros és Gerstenberger Építőmesterek vállalkozásnak biztosított új otthont, de az építész családjának is. A meredek telekre épült ház alagsorában a kiszolgáló személyzet kapott helyet, valamint a boros- és a fáspince a központi fűtést szolgáló kazánnal. Az első és második emeleten a négy- illetve háromszobás lakásokhoz természetesen külön cselédszoba tartozott, valamint szalon, ebédlő, fürdőszobák és gardrób. A manzárdtetőre egy külön lakosztályt terveztek, s azután következett a mosókonyha és a vasalószoba. 


1910-es Lakcímjegyzék


Gerstenberger Ágost Emil

Építésziroda



A Marczibányi tér felé néző homlokzat jobb oldali sarkán, a tornyocska alatt vaskorlátos nyitott terasz húzódik. Az alatta lévő szinteken oszlopos, fedett teraszok kanyarodtak. Ezek egy részre később beépítésre került, és új funkciót kapott. A ház azonban nem csak a meredek Aranka utca felől, hanem a mögötte húzódó Tapolcsányi utcából autóval is megközelíthető.




Teltek, múltak az évek ám a takaros villácskát más is kinézte magának. Mégpedig nem is akárki! József Ferenc királyi herceg, vitéz, földbirtokos. Egy ilyen méltóság akkoriban nem vehetett közvetlenül egy polgártól ingatlant, ezért az adásvételbe közbeiktatta az egyik Erdődy grófot. Miután 1924-re ily módon sikerült nyélbe ütni az üzletet, a herceg újdonsült feleségével be is költözött, és majd’ húsz évig mozgott otthonosan a domboldal mesés épületében.  




A 40-es években újra gazdát cserélt a ház, és az új tulajdonos a Statisztikai Hivatal lett. 15 év után egészen 1964-ig a Hóvirág Gyermekotthon állami gondozott óvodásai nevelkedtek itt. Egy kisebb átalakítást követően az intézmény is átalakult, és Hetes Otthonként fogadta hétköznapra a gyerekeket. Az 1976-ban Budapest Fővárosi Tanács kezelésébe került intézmény már 10 éve gyermekvédelmi feladattal kollégiummá alakult. 


A családi körülményeiktől függetlenül, biztos izgalmas lehet az élet egy ilyen villában! Talán megelevenednek a Gerstenberger család régi képei a falakon, és esténként a jó szellemek vigyáznak a gyerekek álmára. A csintalanabb csoportok pedig biztos fellopóznak a tűhegyes torony padlásszobájába, régi kincseket kutatni… :)


Forrás:
Helyszínbejárás 2013. 2015.


2 megjegyzés:

  1. Köszönet a cikkért. Egy kérdés, ez egy hatalmas villa, talán a legnagyobb a Rózsadombon, miért "villácska" -ként szerepel?

    VálaszTörlés

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.