Kedves Olvasók! :) Ha bárkinek bármilyen személyes élménye kapcsolódik az olvasott,
látott házakhoz, kérem jelentkezzen a lasdbudapestet@gmail.com címen! Köszönöm! - Vero :)

2017. május 23., kedd

Báthory utca 5.

Fedezd fel!

A „gilisztás-ház”


Az utóbbi hónapban alig-alig jutottam blog-közelbe, és már magam is érzem hiányát a gyakoribb szemlegeltetésnek. S mivel több tucat épületfotó szunnyad a mappák alján, most elő is szedegetek néhányat! Éppen két éve baktattam a Báthory utcán, és bekukkantottam a Honvéd utca kereszteződésnél a sarki palotákba. A blogon így elsőként "Tiszta szívvel" léptünk be a 7-es szám alá, majd egy csapásra rögtön egy ikerpárt is megcsodáltunk, épp vele átellenben!


Báthory utca 7. 

Báthory utca 4-6.

Keresztbe-kasul körbejártam a területet. Ám sehogy sem hagyott nyugodni, a páratlan oldal másik sarka, az 5-ös ház látványa. Vajon miért volt oly’ fukar az építész, hogy csak egyetlen hosszú gilisztát biggyesztett a bejárat fölé, amin az a két mérges páva, azóta sem tud megegyezni! ;) S bizony, erre a nagy lármára már az a fura fazon is felvonta alattuk a szemöldökét! No, de más különlegesség is észrevehetünk! Rögtön a ház sarkán, szamárhátíves vitrinbe zárt szép óra emlékeztet bennünket a múló időre. Alatta egy üres ovális stukkó, és egy nőalak mellszobra.














A négyemeletes sarki épület Honvéd utca felé két-, a Báthory utca felé pedig egy díszes, hullámos vonalú pártázatot hord. A két aprócska címer alakú, sokosztású kis ablakok felett bájos arcú lányka nézeget. A szecessziós virágfüzérekből még koszorút is biggyesztett a hajába. Ám más arcok is pislognak itt még! A pártázatok két oldalán, a keskeny oszlopokról és a harmadik emeleti ablakok alól is figyelnek bennünket. Az elegáns utcai szobák szinte kibuggyannak a homlokzatokon és a sarkon. Ettől a hullámzástól még élénkebbé válik a látvány. A bérházak függőfolyosója, természetéből adódóan összefogja a lakókat. Itt, a ház külső oldalának teljes hosszában körbefutó, elegáns korlátos erkély sokkal inkább átölelő, védelmező szerepet kapott. Alatta a régi megoldásokhoz hűen a félemeleten és az utcai portálokon üzletek sorakoztak. 








Ha már így messziről alaposan körülnéztünk, sétáljunk vissza a civakodó pávákhoz. A hatalmas épület bélletes kapualjának bejáratán nagyfejű margaréták köszöntenek bennünket. Kerüljünk hát beljebb!
Szemben, balra hosszú sötét folyosó végén lengőajtó vezet az udvarra, jobbra pedig meredek márványlépcső visz az emeletre. A báboskorlát a szétterülő alsó lépcsőfoknál csigavonalban végződik, tetején márványváza várja, hogy valaki virággal lepje meg. A vastag oszlopokkal alátámasztott boltíveket fehér stukkók díszítik. A különleges alakú lépcsőfordulók nyitott verandájáról kinézhetünk az udvarra. Az oldalfalon szerencsére megmaradtak az emeletmutató lemezek. Talpunk alatt pedig a cementlapokon szecessziós pici narancssárga virágok nyílnak. Az újabb lépcsősorok fordulójának sarkában márvány vályúkat láthatunk. Nem ez az első épület, ahol ilyennel találkozom. Sokat találgattam, mi is lehet ez? Úgy tűnik akkoriban az uraságok köphették ide a szivar végét. Ez persze mára már kissé furcsának tűnik, de hát valaha még más világ volt…







A betonozott udvar közepén állva az emeleteken szép képet mutat a díszes kovácsoltvas korlát, mely a hátsó lépcsőig fut. Az eredetileg sárga vakolat mára megkopott, épp csak néhány portál előtt festették újra. Szomorú látvány az udvari lakások kis kőlépcsőinek mohos felülete mellett a ház falán található sok-sok seb. A háborús belövések és repeszek okozta sérülések máig emlékeztetnek a szomorú napokra. 










Az írások szerint a ház 1904-re készült el Majorossy Géza építőmester kivitelezésében, mégpedig Alpár Ignác tervei szerint. A ház tulajdonosának a Neuschloss-családot jegyezték be.
A család érdekes életútjából kiderül többek között, hogy a 18. század végén Morvaországból érkeztek. Az öreg Neuschloss Jakab  fakitermeléssel és erdőgazdálkodással foglalkozott. Később az 1810-es budai tűzvész, majd a sorozatos árvizek rombolását követően, a helyreállítás kapcsán több megrendelés is érkezett fiához a Helytartótanácstól. 1832 után több Duna-parti fatelepet is létesítettek. Ekkor vált időszerűvé, hogy a leszármazottak Újpestről a Lipótváros szívébe is beköltözzenek. A növekvő megrendeléseknek köszönhetően Neuschlossék tevékenysége, szolgáltatásai fokozatosan bővültek. A mai Szent István park helyén az 1930-as évek elejéig állt a híres „Padolatgyáruk”, mely különleges parkettát gyártott, mégpedig a kor kívánalmainak megfelelően akár intarziás berakással is!







Az 1922-23-as Budapesti Czím- és Lakjegyzék lapjai tudatják, hogy itt lakott Vágó Rezső. A szén- és fakereskedő, aki 1933-ban 120 ezer pengőért megvásárolta a fővárostól egyikét azon saroktelkeknek, melyek a Margit körút – Keleti Károly utca találkozásánál állnak. Elképzelése, hamar megvalósult. A Regent-ház az egyik legszebb bérpalota volt széles-e vidéken, melynek minden megoldásában és berendezésében luxus tündökölt. Az utcafronton üzletek sora, többek között a később névadóvá vált Regent Kávéház várta vendégeit. A békés mindennapokat azonban tragédia követte, melyről érdekes beszámoló a Budai Polgár hasábjain olvasható. 















No, de visszakanyarodva vendéglátónkhoz, a ház falán emléktábla hirdeti, itt lakott egykor Hajós Alfréd is! 


Az úszó az 1896-os első újkori olimpián a mindössze 12 fokos áprilisi vízben 100 és 1200 méteren is elsőként ért célba. „A görögök hatalmas ünneplésben részesítették, a király a fogadáson megkérdezte tőle: "Hol tanult meg ilyen jól úszni?" Mire Hajós nagy derültséget keltve csak ennyit válaszolt: "A vízben".” Origo/Sport A Sport Múzeum első állandó kiállítását épp itt, Hajósék lakásában rendezték be 1959-ben. Több költözést követően jelenleg a Hermina út 49-ben tekinthető meg a Magyar Olimpiai és Sportmúzeum kiállítása.
















A hatalmas sarki házat a belváros szívében már szerencsére 2007-ben műemlékké nyilvánították. Lassan búcsút veszünk a márványlépcsős virágos háztól. Kifelé menet még egy utolsó pillantást vethetünk a kapu feletti pávákra, akik máig nem tudtak megegyezni. Hiába; a gilisztáknak két végül van, mégis véget érnek egyszer…




Forrás:
Helyszínbejárás 2015.



2 megjegyzés:

  1. Kedves Vero!
    Megint lenyűgözött.
    Egyet áruljon el, honnan szerezte a II. világháborús vagy '56-os lőtt sérüléseket bemutató fotókat.
    Mit mondjak, a ház lehetne igényesebb és eltüntethetné ezeket a himlőhelyeket.
    Gratulálok.
    Tamás

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves Tamás, a blogra nem csak a szöveget írom, hanem a fotókat is én készítem. :)

      Törlés